2022. február 2., szerda

Izgalmas...

Hát hogy a fenébe ne lenne izgalmas, amikor azt hallja az ember fia, hogy Elektromos Ellenállás Tomográfia (ERT). Hát még ha tapogatja is, no nem a tomográfiát, de az ahhoz sszükséges cuccokat.
És hogy mire való?
Sokmindenre, vágja rá a nagytudású egy szóba tömörítve, kibontva pedig, többek között a gátak alatt esetleg megbúvó vízelvezető rétegek felderítésére.
Aszondod az nem fontos?
Hát hogy a rákba ne lenne fontos, ha teszem azt megindul az áradás, a gát ugyan állja a sara... izé vizet, visszatartja egészen addig, amíg a tetejéig ér (tuti van erre faszányosan megfogalmazott vízügyes szó is). Na de mi történhet, ha mondjuk a régi meder valahol ott kacskaringózott és ott lapul alant a vízáteresztő réteg?
Mindenki elképzelheti...
Nekünk pl. egyszer régesrég egy messzi, tunéziai galaxisban az egyik korrekciós szondánk számára lefúrt lyukban megjelent a víz.
A megjelent azt takarja, hogy feljött megnézni, ki az ördög munkálkodik ott?
Aztán mivel a rétegnyomás olyan volt, mégtöbb víz jött fel nézelődni.
Hiába tömedékeltük el a lyukat, a víz akkor már baromira kíváncsi volt arra, hogy mi folyik ott fent (nem is csoda, ha mondjuk évszázezredekig be volt zárva a sötétbe).
Hiába cementeztünk, építettünk rá betonalapot, hívtunk piócás embert, a víz csak jött és jött...
Ha betömtük középen, feltűnt a jobb oldalon, ha ott is betömtük, megjelent a bal oldalon, ha azt is betömtük, még balabbra kezdett szivárogni, kikerülve a cementezett részt.
Végül feladtuk, nem volt mit tenni, hagytuk, hogy egy szép nagy tó kerekedjen a sivatagban...

Na most ugyanezt képzeljük el itt: a gát fogja az áradást, az meg szépen alatta megkeresi az utat és hogy napirajzosra vegyem a témát:


Na hát ezért vagyunk most itt, a Tisza gátján, ezért rakjuk le az érzékelőket és ezért tikk-takkoljuk meg az alattunk húzódó rétegeket ebben a szép, melegnek nem mondható, ellenben fagyos időben.

Persze először ki kell nyitni a kapukat ahhoz, hogy nekuessünk a serénykedésnek, mert ilyenkor még friss a tomográfia, nem beszélve a dolgozó népről:


Mire észbe kapunk, már a fél vonal kiterítődött, mert a tomográfia azt szereti:





Csipeszek az elektródán, hogy majd a törzskábelről érkező delej tomográfoljon. Vagy valami ilyesmi.
Az okosok szerint:
A multielektródás geoelektromos szelvényezés az egyenáramú elektromos geofizikai mérések közül a legkorszerűbb. Ennek során a felmérendő szelvény mentén fém elektródákat verünk a talajba, amelyeket "inteillgens" elektromos kábel köt össze a mérőműszerrel. A terítés teljes hossza a kutatási mélységtől függ és akár több száz méter is lehet.



Persze geodézia nélkül mit sem ér az egész, itt épp nigériai és mongol geofizikus palánták készülnek bemérni az elektródák helyét:



Hogy az android mire (is) képes:



Közben persze a műszer dolgozik, küldi a jelet, veszi a jelet, tomografál:



Aztán a nap végén összeszedjük az összes kábelt, elektródát, csipeszt (persze nem ennyi az annyi, ez csak egy a sok csomag közül):



Minden a kocsikon, bevonulunk a panzióba egy istenes pinceperkelt (marhából, gombával, ahogy illik) összerittyentésére, mert most annak jött el az ideje, a tomográf most aluszik, máma már nem reped tovább...
Vagy az egy másik vers?

Zene: