"Ha a cipőm beszélni tudna..."

Még Afganisztánban vettem 2013 elején, amikor a Green Village-ben a helikopteres felderítésre vártunk:
Ezen a napon.

Épp megérkeztünk, beugrottunk Trix-szel a PX shopba (ez amolyan nyomott árú üzlet, csak katonáknak), mert neki volt kártyája, amivel vásárolhattunk.
Szerelem első látásra:

Hivatalos neve: Converse C8894 Rapid Response Composite Toe Side Zipper Desert Boot

A propagandaszöveg imigyen szól:
A Converse Rapid Response egy nagy teljesítményű bakancs, amely a kényelemre és a terepen nyújtott kiváló teljesítményre összpontosít. Ez a bakancs futócipő-kialakítást alkalmaz a maximális kényelem érdekében, a nagy hatású EVA külső talpnak köszönhetően, amelyet bármilyen időjárási körülmények közötti tevékenységre terveztek. További kényelmi jellemzők közé tartozik a jól párnázott felsőrész, amely védelmet és támogatást nyújt a boka és a bakancs gallérja körül. Ez a bakancs továbbra is a Converse legnépszerűbb modellje, és a katonák mindenhol elragadtatottan beszélnek a kényelméről a hosszú szolgálatban töltött idők során. Ha katonai bakancsról van szó, a Converse egy olyan név, amelyben megbízhat, és az adott területen a legjobban teljesítő terméket kínálja, amely nem hagy cserben soha.

És ráadásul igaz is!

Jellemzők (még mindig agitprop):
Könnyű, meleg időjárási viszonyokra tervezett, komplett orr-oldali cipzáras taktikai bakancs
- Tartós oldalsó cipzár a könnyű fel és levételhez
- A nem fémből készült biztonsági orrész védi a lábujjakat
- Könnyű szerkezet, amely nem lassítja le mozgásában
- Párnázott gallér és nyelv az egész napos kényelemért
- Rendkívüli légáteresztő szerkezet a maximális hűtés és kényelem érdekében

Ezek is igazak, bár én télen/nyáron használom (néha kap egy adag vízhatlanító sprayt).

Nyelvén a sticker szerint ASTM F2413-05, ami egy nemzetközi standard, milyen legyen egy cipő/bakancs, az ASTM oldalán megtalálható.

Ezek után lássunk néhány helyet, ahol az utóbbi 10 évben megfordultam benne.
- Irak/Kurdisztán (tél/nyár, hegyek, sivatag), itt még 1 éves sincs, szinte új, a sátorban és terepen:

- Etiópia (november volt, de baromi meleg, sós sivatag), 2 évesen a terepen és a repülőgépen:

- Németország (tél: hó, jég, erdős, mocsaras vidék), 3 éves, téli kiképzés:

- Ne hagyjuk ki az itthoni időket sem, itt épp téli túra után, 2014 decemberében:

- Azerbajdzsán (ősz: esős, hűvös, tengerpart), 3 éves és 8 hónapos, a terepre tartunk épp:

- Törökország (ősz: meleg, kopár tarlók mindenütt), 4 évesen, hátul, az észlelői Land Roverben:

- Ghána (minden évszak, főleg forróság), 5 évesen, mutatom, hogy mekkora a szobám a bakancsomhoz képest, és a tábor koordinátái a Garminon:

- Abu Dhabi (nyár: forróság, sivatag), 6 évesen a homokozóban:

- Angola (nyár/tél, kellemes idő, sok eső a az esős évszakban), 9 éves lett, Air France és egy kivágott fa tönkje:

És hogy miért írok róla?
Mert sikerült a lelkébe látni :)
A mocsárban megmerülés után legalább félórán át verettem a tus alatt, és még tusfürdőt is kapott. Száradás után azonban még mindig meglehetős "illat" járta be a szobám, már ha illatnak nevezzük a penetráns, baromi büdös mocsárszagot.
Nincs mese - Emese -, gondoltam, szétszedem ahogy tudom és irány a mosógép.
Úgy is lett! (Ez pedig valami nemrég futott hülye reklámból van, úgy rémlik.)
Kiszedtem a talpbetéteket, behúztam a cipzárat és benne hagytam a fűzőket, kapott egy 3 az 1-ben kapszulát, majd rányomtam az automatát egy könnyed 28 perces programra. Hoztam csipszet az ebédlőből és mellé ültem a szerkezetnek azért, hogy ha gubanc keletkezne bármilyen formában, leverjem a biztosítékot.

Mert ugye mindig az a baj, hogy a gubancokat sosem lehet előre tudni, ahogy Füles is megjegyezte a Micimackóban:
– Én nem mondom, hogy most éppen baleset történhetik. Mert különös dolog ezekkel a balesetekkel. Soha még nem történt meg, hogy mielőtt a baleset megtörtént volna, valami baj történt volna.
Csak éppen akkor.

Szépen forgatta a dob a bakancsokat, lötykölte, habzott, öblítette, ezek után egyedül a centrifugálástól tartottam, de valahogy sikerült úgy kibalanszolnia a dobot, hogy nem rázta szét az egész miskulanciát. Le a kalappal!
Azután három napon át száradt, szerencsére csak futó záporok tarkították a napos időt: amint kopogni kezdett a tetőn az égi áldás, kiugrottam és beszedtem őket.

És most mosás után, kiszáradva, összeszerelésre kész, de lássuk mit is rakott bele a Converse.
Egy 9 éves, gyakorlatilag (elméletileg pedig főleg) naponta nyúzott bakancs, mindenütt ép a varrás és az anyag (ez már egy bazi nagy mezei piros pont!):

A sarkaknál azért már látszik a kopás, no és az, hogy karikalábam van. Káobojos a nézésem, meg a járásom!:)
A felirat szerint olajálló, és amit még tudni kell róla az az, hogy nincs a talpában átszúrás gátló acélbetét, így a reptereken vidáman hussanok át.
Többnyire.

Belül a kiszedett talpbetétek alatt a saroknál egy puha, rugalmas gumikorong csökkenti a lábat érő nyomást. Az a barna massza valószínüleg valami rugalmas ragasztó lehetett, bár sosem mozdult el a betét.
Hogy annak a pár zsínórnak mi a szerepe azt nem tudom, de valami biztosan van, mert mindkettőben ugyanilyen formában leledzik. Mivel majdnem végigfut a talp hosszán, arra tippelek, hogy a betéttel lehet valamiféle kapcsolata.
A saroknál, belül, sajnos kifeslett a bőr, ugyan még nem érzem a lábamon, de lassan csereérett lesz (sajnos ezt a típust már nem forgalmazzák).

A betétek.
Felső részen sima tapintás, könnyedén csúszik be a zoknis láb a helyére, rajta két helyen zselé szerű folt, ezek még simábbak, megint csak egy ergonómiai plusz.
Így 9 évesen már lászik a viselés nyoma, de úgyis plusz egy zselés talpbetéttel használom a bakancsot (most került bele a második), szóval semmi gond.

A betétek alsó részén a saroknál egy ütéselnyelő anyag, a felirata szerint a hét minden napján, a nap 24 órájában harcol a fáradtsággal.

Újabb agitprop üzenet a nyelven:

Végül a bakancs Stock kódja, valamint a mérete.
Utóbbi kissé csalós, mert ugye 43-as topán illik a lábamra, a tizenegy és feles pedig jóval nagyobb.

Aki azt gondolja, hogy a "W" a Wide, vagyis széles lábfejet jelöli, az sajnos téved, mert az usákoknál külön jelölik a női és a férfi méretet, jelen esetben az a "W" Woman, vagyis női számozás lesz, rendelésnél erre jó, ha figyelünk (hogy másban is eltérő-e a méretezés, annak nem jártam utána):

A fentiek alapján mit is mondhatnék?
Egy szó mint száz: imádom!
Ha versként születik, tuti ódaként zengene!
Már egy hete túrom a netet azért, hogy hasonlót találjak...

És akkor végül: hogy miért is annyira fontos a bakancs?
Mert így lépünk.
Terepen.
Kiszáradt patakmederben, mondjuk:





TADAAAAM!
Megtaláltam az utódot (mivel ezt már nem gyártja a Converse):
REBOOK RAPID RESPONSE RB - RB8895
Men's 8" Stealth Boot with Side Zipper - Desert Tan

Cipős zene!

BBQ

Mivel a szeizmikánál nincs hétvége (karácsony sincs, az egyetlen nap amikor állunk az január 1. az esti/hajnali koccintás miatt), valamit bele kell vinni a monotóniába, valami legyen más, valami ünnepi.
Ahogy Exupery írta:
... Szükség van bizonyos szertartásokra is.
- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.
- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap!

Na, hát nekünk most a szombat a csodálatos nap (arab országokban ez a péntek volt).
Most épp BBQ prezentálódott, ám a vezetőséggel folytatott megbeszélések alapján változni fog, néha hotpot day, néha BBQ, néha dumplings day, néha Madonna koncert.
Ezek közül számomra a legjobb a BBQ, a dumplingokat utálom, a hotpot nem igazán dob fel, Madonna pedig már nem a régi.

Maradjunk a hétvégénél, milyen is volt az első BBQ a csoportnál.

Készülődés. Campbossunk és az egyik feldolgozó geofizikus nagy spillerek főzés tekintetében. A konyhás srácok egyelőre pihennek, a faszén még nem izzik eléggé.

A felhozatal egy része, a többi fedél alatt vár a sor(s)ára: lesz pácolt hal, csirke, bárány és zuza (utóbbit valamiért nagyon szeretik).
Persze "normál" kajcsi is készül a benti tálalókba kirakva azoknak az elvetemült népeknek, akik nem értékelik a parázson sült hús és egyebek mennyei/fölséges ízét, illatát.
Mehetnek az ebédlőbe, lesz ott sült csirke, sült krumpli, sült disznóságok, kínai köretek (vagy azok saláták?) valami leves.

Közeli a csirke nyársakról.

És a hal, miközben páccolódik. Az előző és ez számíthat megkülönböztetett figyelemre részemről, bár a barit sem vetem meg, hiszen mint tudjuk, kedvenc állatom a sült bárány.

Itt már a sütő alkalmatosságon, a campboss rengeteg mindent szórt rá, sőt kenegette is valami titkos szmötyivel, mielőtt készre sült volna.

Nagyüzem, közel 60 éhes szájra.

Beindultak rendesen a dolgok, majdnem azt mondtam, hogy beállt a nyársak mögé aki élt és mozgott.

A halacskás rész.

És a végjáték, utána még maradtak páran borozgatni, beszélgetni.

Nekem hiányzott a steak, sült virsli, jacket potato (nemtom hogy van magyarul), főtt kukó, kicsit pityeregtem is emiatt, de a nap lementében megint szépet festett, megvígasztalt.

Zene...

Malo Okwera Mabombe

Persze azt is írhattam volna, hogy Oshiponga Sho Mboma, de azt aztán tuti senki nem mondja meg az ismerőseim közül, hogy mit is jelent.
A Malo Okwera Mabombe* a gugli ferdítő (főleg, ha megadjuk azt, hogy Nyanja a nyelv), ezt hozza ki: the place where the bombs are raised, hát nem aranyos?
Az angol egyszerűen azt mondja: minefield.
Mi pedig: aknamező.
Angolában így jelzik:

Afrika sok országában voltak ilyen-olyan csetepaték, ez alól Angola sem volt kivétel. Ezért aztán mindenhova csak aknakutatók után tehetjük be a lábunkat, maradva az általuk megjelölt területen belül.
Ez úgy belevésődik az ember agyába pár hét itt tartózkodás alatt, mint mondjuk az, hogy guruló labdába nem fejelünk.

Persze megint kilovagoltunk, azért jutott eszembe a fenti találós kérdés, melyet vagy 15 éve cipelek magammal.
De előtte szigorúan: kávé.

A többi képekben, merugye egy kép többet mond ezer szónál - tartja a mondás.
Azt már elfelejti megemlíteni, hogy annak, aki a képet készítette, mert hogy csak ő tudja azt, hogy mi célból, hogyan és egyáltalán: mi van azon a képen.
Megtekintjük a járgányt, oh, bukócsövezett, ,fasza!

Fegyverzeti anyag. Ugyan jönnek velünk a katonák, de sosem lehet tudni, valami szárnyas krokodil ránk ugrik és itt a baj! Jól jöhet ez az Smith and Wesson kacorbicska mellé.

A lábak elhelyezése. Ennek még szerepe lesz a végén, most mondom.

Átkeltünk Cabindán, majd megindultunk északkelet felé az egyetlen aszfaltozott úton.
Első megálló egy megállónál történt: buszmegállónál. Be kellett várnunk egyik kocsinkat, velünk tartott ő is.

Elértük a folyót, masszív hidat építettek rá és szépen belegravírozták a nevét. A környéket egyébként Danielnek hívják, a közeli falu után.

A folyó meglehetősen széles, eléggé erős sodrású és barna színű:

A csónakokat közelebbről is meglestem, ugyanazzal a technikával készültek egy fatörzsből, mint az óceáni nagyobb testvéreik.

A híd közelében számos "halcsapda" állt ki a vízből: beúszik a hal, aztán valamilyen módon nem tud kiúszni, ügyes.

A parton kis banánültetvényt találtam, a hajnali eső cseppjei még nem párologtak el. Délelőtt 10 óra volt és még csak 26 fok körül jártunk.

És ekkor megjelent egy fecske raj. Ide-oda cikáztak, csakúgy mint otthon, begyüjtötték a szúnyogokat, legyeket és egyebeket, csakúgy mint otthon.
Vajon miért repülnek innen Európába, aztán meg vissza?
Kellemes, nem túl meleg az éghajlat télen/nyáron, akad szúnyog is bőven, szóval nem értem...
Egyetlen magyarázat lehetséges: ők európaiak, ide nyaralni jönnek akkor, amikor otthon beköszönt az ősz, a tél, és minden táplálékuk eltűnik.
Ha valakinek jobb magyarázata lenne, elő vele!

Indultunk tovább, lekanyarodtunk a műútról, be az erdőbe. Itt épp bambuszerdőbe.

Félóra erdei zötykölődés után elértük célunkat, a mocsaras részt.

Kaptunk az ott várakozó srácoktól ilyet. Többször elismételték a nevét, de amit sikerült kihámozni belőle, az valami ilyesmi: owe.
Vagy owa.
Esetleg a kettő között valahol. Mindenesetre finom volt, enyhén selymes tapintású, belül - hasonlóképp mint a csipkebogyónál - volt a lényeg, kellemesen savanykás ízű puha hús, és egy hatalmas mag. A fiúk szerint magas a C-vitamin tartalma, ha úgy van hát úgy van.

Megmutatták a fát is, amiről származott.

Ééés akkor a mocsár! Első blikkre semmi rendkívüli, simán begyalogolunk.
Mondjuk sok választásunk úgysem volt, mert bakancsban topogott az úri nép, gumicsimára nem is gondoltunk induláskor. Na most a fotón látható, szépen kitakarított rész ne ringasson senkit abba a tévhitbe, hogy itt minden rendben van. A srácok által macsétával összeszecskázott növényzet alatt tényleg ott lapul a mocsár, ki tudja milyen mélységben.

Amikor itt próbáltunk átkelni, csak térdig merültünk meg, azonban amikor a lábam lecsúszott a víz alatti faágról, nem éreztem az alját a trutyinak. A felszínt borító békalencse és egyéb dolgok között csápolva valahogy sikerült fél perc alatt visszavergődni a szárazabb részre, bár éreztem, hogy a víz alatt mindenféle dolgok próbálnak belém akadni és visszahúzni.
Naná, hogy a többiek nem követtek, itt fel is adtuk, menjen tovább az, akinek két anyja van!

Fotó nem készült! :)
Csak ez a szelfi, karomon a vízből rámtapadt ezmegazzal.

A kocsikhoz visszaérve levettem mindent, kifacsartam a vizet a nadrágból, pólóból, kiöntöttem a bakancsból.
A kísérő katona nagy vigyorral kunyerálni kezdte a telefonom, hogy úgyis elázott.
Én pedig nagy vigyorogva mondtam neki, hogy nem véletlenül vízálló az is és a karórám is.
A sofőr kerített alám egy esőkabátot, hogy ne áztassam el a szövet ülést, aztán irány visszafelé.
Persze a zoknit, bakancsot nem húztam vissza. :)

Kezdtek gyülekezni a felhők...

Egy mangót majszoló kislány integetett nekünk.

Felettünk sasmadár húzott el.

Már a műúton, egy baleset maradványai.
Érdekes módon, viszonylag kis terület égett le...

Még felhők, egyre komorabbak, de hát az esős évszakban vagyunk.

Aztán már a táborban, a hideg vizes cucc le a földre, én pedig be a forró zuhany alá.

A naplemente ma is szép volt...

Zene!



* Ez baromijó! Most ellenőrizve a gugli ferdítőt ugyanerre (Nyanja nyelvről fordítva ugyancsak) azt mondja: Water pump Station...
De ha a Water pump station-t szeretném nyanjára fordítani, akkor ez jön: Pompopompo Madzi.
Namost ha ezt visszafordítom angolra, akkor Instant Water lesz...
Ellenben angolról nyanjára az Instant water: Nthawi yomweyo madzi.
Ha megfordítom, akkor az angolul annyit tesz, hogy: Immediately water.
A kör bezárult...