2024. december 11., szerda

Fotós blog

Vagy mi az ördög, de legalább jó katyvaszos:
KLIKK!


Esetleg háttérzene:

2024. október 29., kedd

Október

Nem mindig dinnyeszezon, de nem ám!



Lássuk hol jártunk ilyenkor.:

2007-ben: Algériában, a Szaharában

2008-ban októberben már otthon csücsültem, de előtte: Pakisztánban történt ezmegaz

2009-ben esmét a Szaharában, bár úgy tűnik minden korábbi dolgot decemberben pötyögtem be, a kitudjamilyen okból: Szaharai naplóból

2010-ben uborkaszezon volt októberben, de a kövi év januárban már állt a bál:Irakban

2011-ben érdekes módon, ott nem sokat írtam, eléggé el voltunk foglalva mással: Marokkóban

2012-ben a hónap végén épp szabira készültünk: Afganisztánban

2013-ban is épp befejeződött a project: Tolatunk Kurdisztánból

2014-ben uborkaszezon jött, ezért hát: Emlékek Afganisztánból

2015-ben elindultunk délre, de csak novemberben értünk a célba, ami nem volt más, mint: Etiópia

2016-ban megintcsak vége egy projectnek: Azerbajdzsánban

2017-ben keletre vitt a Türk Hava Yollari: Törökországba

2018-ban ilyenkor már javában folyt kalandozásunk, októberben jött a nagy kaland: Ghánában

2019 októberére lefutottak a dolgok, de augusztusban még ott volt: Abu Dhabi

2020 - 2021 a "járvány" éve nem repültünk.

2022-ben még a feléhez sem értünk a projectnek: Angolában

2023-ban befejeződött az angolai munka, így volt időm főzni, lássuk hát egyik kedvencem, ahogy én készítem: Osso-buco

2024-ben még friss az emlék, újra: Azerbajdzsánban

Most pedig: várjuk a karácsonyt...

De addig zene!



2024. szeptember 27., péntek

Iszapvulkánok földje

Épp elgurultunk egy ilyen vulkán közelében (gyengébbek kedvéért ki is írták rá azt, hogy ez az):


amikor a sofőröm előkapta a telefonját azért, hogy átküldje nekem a videót erről, ez bizony köpködött néhány napja:



A guglin egyébként így néz ki, műholdról:
Aztán kissé odébb egy másik iszapfolyását vettem észre a kocsiablakból, a domboldalban:
A guglin könnyű volt megtalálni, szép nagy.
Elég, ha elindulunk dél felé Bakuból, a tengerpartot követve és a szárazföld felé sasulunk. Előbb-utóbb fel fog tűnni:
Aki mélyebben szeretne belemerülni a témába, netán meglátogatna egyet-kettőt, uccu és keressen rá a kulcsszavakra: Azerbaijan, mud volcanoes.

Én megragadtam az esti bbq-nál, a napi olajoshal+kenyér+valami gyümölcs kombóbóból álló vacsorák után igazi felfrissülés volt a pocimnak.
Azok az ízek, azok a rég elfeledettnek hitt ízek.... jahajj!



Aztán almát szüreteltünk, persze csak úgy mellékesen:
No de nem ezért jöttünk ilyen messzire, a geodézia keményen dolgozik:


A táj jellegzetes, 10-50-100km-en át sivár, bokros terület, hogy boldogabbá tegye az itt dolgozó népeket, néhol mocsaras is:
Vessük össze a bokrokat a 2012-es iraki (Basrától kissé északabbra) területtel, ugyanolyan a vegetáció itt is (a tejbüfé nem tartozék):
Mit lehet még elmondani?
Nem, egyáltalán nem a "mit szabad még elmondani" jutott eszembe, csak annyi minden kavarog itt a vodkától illatos levegőben, hogy csak na!
Abból akad elég az üzletekben.
Mármint vodka választékból:
A sör... balra tej, ha valami enyhébbre vágyna a dolgozó, jobbra pedig vodka, ha mélyebben szeretne elmerülni a filozófiálgatásban:




Zene!