Épp befejeztük a WEGA 3D-t Kiskunhalason, kineveződtem - az akkori - Geofizikai Kutató Vállalat 1-es szeizmikus kutatócsoportjánál vezető geodétának, vagyis onnantól én dirigáltam a geodéziai részlegét a csoportnak. Csuda idők voltak!
Hát még milyen vékonyak!
Sportnapon:
Akkor még festegettem is:
1992. szeptember
Tunéziában épp nekiláttunk a második projektnek, és mivel a miJózsink hazament, innentől én vittem tovább a geodéziát, még négy éven át.
Első kiruccanásunk - mármint munkaügyileg - külföldre, ráadásul Afrikába, álomszép volt még akkor is, ha majd beleszakadtunk néha a munkába.
Itt épp a Chott-ra indulás előtt, a népek még nem ültek fel a pótkocsira:
Sekélyrefrakció. És futás...
2002. szeptember
Egyiptom. Már két éve toltuk itt a Western Geophysical geodéziáját, Craig, Paul bácsi és én. Ezidőtájt kebelezte be a céget a Schlumberger, amit magunk között csak scumbergernek hívtunk, nem ok nélkül...
Big Mo-val, mögöttünk a dózer túrja a homokot, lejárót készít.
Megkövesedett fák...
2012. szeptember
Afganisztán. Épp elkezdtük a harmadik projectet Herattól északra. Bár eddigi munkáim során az volt a legveszélyesebb vidék - Sárrétudvarit nem számolva -, imádtam minden pillanatát. Olyan... táborozós-katonás volt, mint régen, nagyon régen...
Ebéd valami romok között, védve a széltől:
Kiszaladunk körülnézni, hozzá munkavédelmi cucc dukál:
2022. szeptember
Angola. Tegnap itt is kiszaladtunk újra, megvizslatni az útcsinálókat, akik főleg a fúrós népnek gyártanak hozzáférést a dzsungelben. Bár egyesek szerint ez nem is dzsungel.
Végülis... csak fák... Rajtuk liánok és körülöttük bokrok:
És az utak mentén is csak ilyen nagy levelű izék...
Azért sikerült egy majomkenyérfát is elcsípni, ott csüng rajta a kenyér. Mármint a majomkenyér:
A fiúk fúrták a robbantólyukakat:
A traktor gyártotta az utakat a szavannán:
Aztán nekiugrott az erdőnek:
Bent megint szép színes volt a kajcsi, de legalább ehető:
Átlagos nap, több mint 40 éve...
Zene!
