2024. szeptember 16., hétfő

Sabirabad - Saatli

-19 méterre vagyunk a tengerszint alatt.
Lesz cidri, ha megindul a víz...
Persze nem indul meg, mert az is mínuszban van, sőt, jóval mínuszabban, mint mi...

Az még hagyján, hogy a geoid felettünk húz el vagy 5 méterrel (ugye mindenki tudja azt, hogy mi az a geoid?*), de a tengerszint (a Kaszpi az tenger, vagy csak egy nagy tó?) itt -24 méter, vagyis a -19 méterünkkel egész jól állunk. Sabirabad pedig -10-en van, vagyis 14 méterrel magasabban, mint a Kaszpi, ha jól számoltunk és nem gabalyodtunk bele, mint majom a házicérnába.
Az ember valahogy nem szereti a negatív számokkal történő számolgatást, főleg ha pénzügyekről van szó.

Istentelen egy hely ez, mondhatnánk, és ha megkérdezem Gemini pajtást, aszongya, hogy aszongya:
Vannak olyan anomáliák, ahol a területek mélyebbek a geoidnál.
A geoid egy egyenlő gravitációs potenciállal rendelkező elméleti felület, ami azt jelenti, hogy azt az alakot képviseli, amelyet a Föld akkor öltene, ha nyugalmi állapotban vízréteg borítja.


Okosabbak lettünk?
Hát... ja! Egy a szerencsénk, hogy a Kaszpi-tó (vagy tenger) nincs összekötve másik tengerrel, vagy óceánnal, mert ha úgy lenne, baromi gyorsan kellene innen szedni a lábunkat, mert még Sabirabad (ugye milyen szép neve van?) is 5 méterrel a víz alatt lenne.
Márint az utca a sok-sok Zsigulival és szemben a kis áruházzal, ahonnan beszerzek néha ezt azt.
Persze én a Mugan hotel negyedik emeletén biztonságban lennék, leballagnék a harmadikra, kilépnék az ablakon, bele egy pöpec csónakba és indulnék boltolni.
Búvárruhában.
Tuti pislogna rám a sok szárított, vagy füstölt, gyönyörűarany színű, emellett méretes hal a pult üvegfala mögül.
Na és a torták, velük mi történne? Rossz belegondolni!


Mondjuk azért a Shirvan Nemzeti Parkban akad olyan hely, ahol épp -24 méter a magasság (vagy mélység, kinek hogy tetszik), de a tengertől elválasztja a -15, vagy akár a -20 méteres egyenetlen és unalmasan egysíkú felszín, amelyen semmi nem történik, mint hogy - legalábbis most - a szél cibálja az apró, poros, csenevész kis bokrokat.
Meg a gatyánkat, pólónkat, hajunkat, de mit lehet tenni, ha egyszer itt kell szeizmikázni?
Persze nem miattuk döcögtünk be ide jó 20 km-t a rázós földúton, de közöttük halad nyílegyenesen a tenger (vagy tó) partjától fel északnyugatra az egyik kutatási vonalunk és jöttünk meglátogatni a recordert, magyarul a műszert.
Ami, illetve a benne ülő aki vezérli a vibrókat és a geofonokkal bajlódó kábeles népeket.
Hogy a generátor zaja ne kavarjon be a felvételekbe, meglehetősen messze települ a műszer az élő terítéstől, amely valahol ott húzódik a távolban. A jó szeműek fel is fedezhetnek két vibrátort, na ott a "vonal".
Nem olyan jó szeműeknek kissé megzoomoltam:
A műszerben folyik a fekete mágia egy része, vagyis a felvételek elkészítése, mindenegyes lövés (jelen esetben vibrálás, de a geofizika nem vibrókkal kezdte, így aztán megmaradt nyelvezetében a robbantásra utaló szó) során egy összegzett felvétel készül, a jobb szélső monitoron szomorkodik egy.
Azért szomorú, mert baromi sötét a zajtól, amit a szél okoz, mivel cibálja és rázza a kábeleket, a kábelek átadják ezt a geofonoknak, azok pedig csak kapkodják a fejüket: most akkor ez a szélzaj, vagy a vibrók keltette zaj?
Sokat nem tudtunk tenni ellene, a viharos szél rendesen bekavart.
Teáztunk, hozzá halvát kaptunk.
Más helyeken kávéztunk volna, mert a műszer erre is fel van készülve, akad benne kis hűtőszekrény, vízforraló, de itt a tea a menő.

Saatliba érve is teával vártak minket, azeriasan:
Hamarosan átköltözünk a csoport közelébe, hogy ne kelljen minden nap 15km-t tekernünk Sabirabadból ide és 15-öt vissza.
Ezzel aztán meg is oldódik a víz alá került torták és füstölt halak sorsa: hogy miként, arról majd könyvet írok.
Vagy nem.
Hiába na: az életben minden 50%-os (kivéve a vodkát, ugye).



Zene!





* A geoid:
A geoid egy olyan felszín, amely a Föld gravitációs potenciáljának egyenlő értékeit összeköti. Más szóval, ez egy olyan elméleti felszín, amely minden pontján azonos gravitációs erőhatásnak van kitéve. A geoid nem szabályos gömb, hanem egy bonyolult alakzat, amelynek felszíne a Föld egyenlítői kiszélesedése és a pólusok lapultsága miatt nem szabályos.