2011. január 11., kedd

Kedd

Ma reggel összepakultuk a cuccot, felszórtunk mindent a pickupra, mi bevágódtunk a GMC-be és hajrá észak, itt jönnek a tengerészak, énekeltük.
Volna ha tengerészak lettünk volna, és nem álmosak. Így azonban mindenki elájult és csak Al Madinah közelében ébredeztünk.
A városka a szokásos életét élte, volt aki eladott, volt aki vett, volt aki csak téblábolt.

Árus bácsi


Fő utca


Északra tartottunk a zsúfolt utcákon és átkeltünk az Eufráteszen. Innen nem messze keletre csatlakozik bele a Tigris és erről mindenkinek beugrik a Shatt al-Arab, ugye? A város neve -mármint ahol összefolyik a két folyó- egyébként Al Qurna, de ne asszociáljunk. Éppen valamiféle pára borította a vizet, Szíriában szebb színe volt ahogy emlékszem -na és vadabbul hömpölygött- akkoriban, amikor Derezor környékén jártam.

Eufrátesz


A folyó északi partján húzódó út mentén még mindig nyugat felé vonultak a népek:

Jöttek


Akiket sátrakkal, élelemmel vártak:
Akik vártak


Még kb. egy hét és mindenki eléri célját, bármi is legyen az.
Számunkra innen már csak bő háromnegyed óra autózás következett a sekély (vagy nem olyan sekély) mocsarak között, magas töltésen kanyargó ócska úton, és megérkeztünk a táborba.
Persze az még construction alatt áll, de ebédet már kaptunk (tonhal konzerv, apróra vágott uborka és paradicsom szolgált hozzá salátaként).

Home, sweet home


Bepakoltuk a cuccokat, kerítettünk magunknak ágyat, matracot, takarót, lepedőt, mifenét. Sajnos kávéfőzésre alkalmas szerkezetet nem találtunk, pedig Kristian Kolumbiából isteni kávét hozott.
Tegnap már megszimatoltam, áááááá... ezt ki kell próbálnom, zutty két kanállal a bögrémbe, rá a forró vizet és... és kérdőn fordultam Dave-hez:
- Vagy ez nem instant kávé?
Vigyorogva nézte a zaccos löttyöm és a maga megszokott, lassú, texasi módján válaszolt :
- Nem, ez azt hiszem nem az.
- Na, akkor most most már az - feleltem. - Vagy legalábbis kávé törökösen! :)

Így aztán most este vacsora után (tonhal konzerv, apróra vágott uborka és paradicsom szolgált hozzá salátaként) csak gondolunk a napi kávéra és a napijelentés elküldésekor csatoltunk egy kérelmet: S.O.S., kávéfőzőt vagy vízmelegítőt, de izibe!

Az előbb járt itt a biztonságiak főnöke, azután érdeklődött hogy hova szeretnénk az őröket: a kapuhoz, vagy a házunkhoz.
Szerintem aludjanak, ma fényes a Hold és a kutya sem támad meg bennünket - próbáltam békíteni -, de nem tágított.
Na jó, akkor ahol nekik kényelmesebb, ööö... öö... taktikailag előnyösebb, jó?
Ebben maradtunk.

És most: meg kellene vetni az ágyat.
Valaki? Hahóóóóóó!



2 megjegyzés:

Hm? :)