Hábádidi sáhárum

Kellemes női hang duruzsolta ezt a liftben mindig, amikor felértünk az emeletünkre. Hogy pastu volt vagy urdu a hivatalos nyelv Afganisztán azon részén, nem tudom már. 2012-ben egy hónapot töltöttünk a szállodában és mint tudjuk a történelem ismétli önmagát. Lassan 3 hete érkeztem Erbilben, a vízum pedig lejár a 15. napon, a katonai ellenőrző pontok miatt még egy ideig nem dughatom ki az orrom. Épp mint anno Heratban.
Persze rengeteg a tennivaló, készülünk a nyitányra, térképek, térképek és még térképek készülnek a folyamatos programváltozás miatt, táblázatok, tervek, műholdképekről digitalizálás és az íróasztali buli mellett kis fizikai tevékenység is, műszerteszt. Fölcügöli az ember a cuccot a tetőre, mér egy kis statikust, kétszer - merugye írva vagyon hogy az antennamagasságot pediglen egyszer legalább megváltoztasd! Aztán ha már ott toporog az ember gyereke, akkor egy három napos ITRF is jöhet, ingyé van. A technikai részletekkel nem untatom a népet, legfeljebb annyit erről, hogy most nem négyzet alakban sorakoznak a műszerek hanem vonalban:

Trimble sor

Közben persze lehetett napozni, bár a 33°C árnyékban eléggé hirtelen jött az otthoni normál tavasz után.

Most várás van a szerződéskötésre, várás van a biztonságiakra, várás van a kollégákra, hogy aztán majd elkezdje a játékot a teljes zenekar. Először csak két három vonós hangol, majd a fuvolások, bőgősök, aztán legalább 150 brácsás kezdi teríteni a von... illetve húzni, rögtön utánuk a 15-20 fagottos és végül a 8 dobos és két karmester is megérkezik.
Aztán csend
Majd egy teszt, hangolás...
Aztáááán, egyszerre megszólal minden... csudás lesz :)


De addig is valami halk, valami... zene :)