Irakba.
Addig kaja. Mert ugye a "Navigare necesse est, vivere non est necesse" után azért a pocit tömni necesse est.
Ha már egyszer Olaszországba nem mehetünk, jöjjön az hozzánk! Így egyrészt az ízek körbevesznek minket, másrészt a tészta - és egyéb alapanyagok - szépen elállnak, a két hetenként megejtett bolti harácsolások között. Harmadrészt pedig baromi egyszerű elkészíteni ezeket: épp ebben áll a nehézség is. :)
Persze recepteket nem írok, mivel azt mostanság minden elvetemült képes találni a neten, a lényeg az, hogy igazi olasz legyen, pl. a carbonara ne készüljön valami tejszínes szar formára, jó magyar(?) szokás szerint.
A rendszeres menü részei nálunk a szószok, és a "tétták", mint pl. az amatriciana, a carbonara, valamint a vargányás rizottó és a különféleképp elkészített gnocchi (a koktélrákosat és a sonkásat preferáljuk). Tésztákból csak a Barilla jöhet szóba, de azt szabadon variáljuk (pl. a carbonarahoz a tagliatelle a kedvenc nálunk).
Fotók :)
Azért a mamma fánkja sem kutya :)
Zene!
Utazós... :)
