2008. szeptember 23., kedd

Vers

Néha csontvázról álmodok,
csak elindul felém,
jön közelebb, egyre közelebb.
Nem bírom tovább, visítok
és felébredek.
- Csak álom volt -
mondja anya.

Mintha sokat segítene,
hogy a szörnyűség itt belül van
és nem ott kívül.

(I.S)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hm? :)