2011. január 12., szerda

Csend.

Amikor csend van.
Olyan nagy csend hogy sziporkázó csillagok ereszkednek a tóra, sötét vízét gyengéden megérinteni.
Olyan nagy csend hogy a lélek halk sóhajtól rebbenő könnyű kék fátlya sem mozdul.
Olyan nagy csend hogy nem hallom a szerelem lassú örvénylését sem körülöttünk.
Akkor szeretem megérinteni ajkammal az ajkad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hm? :)