Szösszenet

Azt mondják: elegáns, mégis egyszerű.
Nem nyakkendőről van szó mostan, hanem egyik kedvencemről, a Stroganoff féle bélszínről és úgy, ahogy én készítem (a budapest módra variációt is imádom, de azt mostanra mintha elfelejtették volna a séfek, marad hát a zöldbors mártásos, éttermekben).

Története a wiki szerint:
"A sztroganov bélszín (бефстроганов) az orosz konyhaművészet egyik népszerű fogása. Vékonyra szeletelt marha bélszín vagy egyéb színhús tejszínes-tejfölös mártásban, gombával, vékonyra szeletelt savanyú uborkával – ez a lényeg, a további részletek konyhánként változnak, mint a recepteknél általában. 1871-ben megjelent eredetét tekintve a mártás csak vajból, mustárból és tejfölből állt, majd a későbbiekben ezt variálták tovább hagyma, gomba, paradicsompüré, savanyú uborka … hozzáadásával.
A sztroganov bélszín nem hagyományos eredetű orosz fogás, hanem a szakácsművészet egy viszonylag modern alkotása. Receptje először 1871-ben jelent meg a híres Molohovec szakácskönyvben.

Az egyik ismert legenda szerint Sztroganov gróf(ru) házában, Odesszában, gyakran voltak „nyílt asztalnak” nevezett összejövetelek, ahová szabadon betérhettek művelt és jólöltözött emberek. Egy ilyen ebédre alkották meg a sztroganovot. Más forrás szerint az idős, már fogatlan gróf számára André Dupont nevű francia szakácsa találta ki a fogást.
Egy biztos: a recept egyesíti a francia és orosz gasztronómiai hagyományokat. A klasszikus Sztroganov módon készülő ragu azt jelenti, hogy a vékonyra szeletelt, elősütött hagyma- és húsvagdalékot a forró tejszínes-mustáros mártással összefőzik."

Csapjunk bele, vagyis ahogy én készítem, 4 főre.
Vegyünk két csomag aldis husit. Ez a fajta volt kéznél, hát akkor ezt használjuk, hosszabb csíkokra vágva:

Szeletelődik az uborka (nem szoktam karikára vágni, mint javallják egyesek) és a gomba:

Lisztbe forgatódik a husi:

Párolódik az apróra vágott hagyma, fokhagyma a vajon és amikor üveges lesz, hozzákerül a gomba is:

Kinek mi a guszta, számomra a husiból kb. háromnegyed (saját) mutatóujjnyi hosszúság a megfelelő:

Amikor a gomba megpuhult (elfőtte a levét), hozzáadjuk a lényeget és kevergetés közben kissé megkapatjuk. Nem kell neki sok, hiszen ez bélszín:

Majd jöhet az uborka, kicsit azzal is összerottyantom:

Végül a szósz, ami nálam tejszín, dijoni mustár és egy kis tejföl keveréke. A tetejére borsot tekerek a tekerentyűből.
Ellenőrizzük az ízeket, sózzuk meg, ahogy illik és pár percig pároljuk, míg kissé besűrűsödik:

Hozzá Barillából valamilyen téttát javallok, persze bármilyen körettel megyen lefelé, hogy szabócsiasra vegyem a témát.

Ha valaki kedvet kapott hozzá, a részletek (még mindig 4 főre):
- 800 gramm bélszín
- 400 gramm gomba
- 2 közepes fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- kb. 4 evőkanál liszt
- 500 ml főzőtejszín (de a két 350ml-es aldis Milfina is belemegy, ha sikerül venni)
- 2 evőkanálnyi tejföl
- 2 evőkanálnyi mustár (dijoni csípős, persze aki nem szereti, az mást választ, a szósz különben is egyéni ízlés kérdése)
- csemegeuborka, arányban álljon a hússal, mérettől is függ, de kb. 7-8 darab
- bors, só ízlés szerint



Hozzá zene!