Bár az utóbbi jelzőt egyre gyakrabban cserélik fekete förtelemre, még mindig szükség van rá az élet rengeteg területén - és nem csak a pöfögő Scaniákra, a visító Boeingekre, vagy a morgó BMW-kre(naná hogy V12-es) gondolok.
A valóságban valahogy így néz ki egy egyszerűbb karácsonyfa, avagy hivatalos nevén: kútfejszerelvény. Jó szeműek láthatják azt is, hogy a bal oldalon eltűnik a képről egy vastagabb csővezeték, na abban távozik a föld mélyéből feltörő olaj.
Persze ma már egy hazai olajmezőn sokszor több víz jön fel a tároló rétegekből mint olaj, jelen esetben a manométer állása szerint itt épp 25 bárral.
Azért, hogy még egy ideig legyen gyógyszer, műanyag, építőanyag, kozmetikum - hogy csak a legegyszerűbbeket említsem -, szükség lesz olajra, ergo kutatásra is.
Hogy mennyire meghatározó a környék életében ez a dolog, mi sem szemlélteti jobban mint az, hogy a 47-es egyik körforgalmában nem a -teszem azt - Sárkányölő Szent György szobra virít, hanem egy echte karácsonyfa:
Ezt végzi épp a szeizmikus kutatócsoport itt és most, Szeged térségében. A legszebb - erősen idézőjelben - dolog az, hogy az egész város beleesik a kutatási területbe, lakóházastól, vasútállomásostól, szabadtéri szinpadostól, sétáló utcástól, stadionostól, ipari parkostól, hidastól, mindenestől...
Hopp az éttermeket ki ne felejtsem, főleg a halászlé az, ami megmozgatja a fantáziám, de egyelőre nem sikerült felkeresni egyet sem.
Beértük pizzával, de az sem volt kutya a "Pizza e Pasta" kiülős részén, a központban, sőt, egészen olaszosra sikeredett, ahogy ígérték:
"- Melyhöz hasonló lyókat kivánok" - Göre Gábor bíró úr szavaival.
És most EBÉD!
(De előtte zene!)
