2009. május 4., hétfő

Az én írónőm...



Könny

Mért van bánat ha van öröm ,
S mért sírok ha valaki távozik,
Sirok ha fáj a szív,
Sirok ha éhezik a szegény,
Sirok magamért, a vilgért, miattunk,
Mert nem vigyáztam rád,
És most nem vagy melletem,
Bár tudom a könny nem segit,
Hanem megtöri a lelkem,
De most csak ennyit mondok,
Ennyit érzek, s hallok ,
Mért dobog a szív ha egyszer úgy is kimúl,
S mért kell sírnom ha nevethetek,
Fáj a szív, fáj a lélek,
Fáj hogy már nem látlak,
És én csak ordítok hogy fáj a szív,
Fáj a lélek,
És sírok mert gyötör a múlt,
S azok a napok amikor vér fojt,
Miattunk, miattunk kik nem becsüljük,
S pazaroljuk, miért teszük ezt,
Hát nincs elég sírkő,
Hát nincs elég fájdalom,
Mért van ez, miért sírok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hm? :)