Mai ima ami...

Mert hát mit tehet az eccerű ember, amikor a vájtbórdon az virít, hogy beef hamburger, fölötte pedig az, hogy fish curry? Égre emeli a tekintetét: köszönöm Uram, de ez túl sok a jóból. És akkor még csak nem is gyanítja, hogy az utolsó döfést a kávés (elvégre Etiópia ez, vagy mi) fagyi adja majd: itt fogok megdögleni :)

Ebéd utáni kirohanás, a fiúk már sorakoznak a kapunál, jobbra tőlük a nevezetes zászló, most épp piros, mint rendesen 12 és 17 között:

Bár tegnap fél hatkor is 41-et mutatott a kocsi hőmérő, pedig a napocska már lemenőben volt, valahogy így:

Persze addig még el kellett verni az időt, szaporán rakosgattuk a zászlócskákat, de eljött az idő, amikor a fiúk kis időt kértek, tájoltak és nekiláttak... Azt nem tudom, hogy pontosan mi is a tájolás lényege, de google earth-re fölrakva az irányt egyértelműen London felé mutatott:

Persze mint sokmindenben, itt is a szándék a fontos - szerintem.
Így most én is nekilátok, lehunyom a szemem és ez szól majd - szerintem :)





És akkor, zene!