A tegnapi vihar fákat csavart, villanyvezetékeket vágott el, Tbilisziben ketten meghaltak emiatt.
Este befelé gurulva az utolsó faluban épp előttünk roppant derékba egy hatalmas diófa, ráborult az útra, de úgy, hogy magával rántotta a a villanyvezetékeket és kitépett egy beton oszlopot is.
Ezért aztán egy fordított V alatt egyensúlyoztunk el, amelynek egyik szárát a megdőlt, de megmaradt oszlop alkotta, míg a másikat a fa alá szorult villanyvezetékek.
Összehúztam a seggem, amikor úgy véltem, hogy na most érinti meg a kocsi tetején meredező rádióantennánk a vezetékeket, de nem történt semmi.
Szemből egy teherautó állt tehetetlenül, az nem fért át a V szárai között és a sor mögötte másodpercről másodpercre nőtt.
Épp hazafelé tartottunk a 20 grúz földbirtokos adta partyról, és csak ez az apró momentum zavart meg a pingvinek számolásában.
Kettes sorban vonultak nyugat felé, arra ahol a szállodánk áll az út szélén.
A szél változatlan erővel tombolt akkor is, amikor bekanyarodtunk a kapun.
Bár beindult a hotel/motel generátora és áramot kaptunk, igaz, amolyan ingatag formában pislákolósan, mint viharlámpás gyenge fénye a zötyögõ szekér oldalán, de a fűtés szivattyújához már nem jutott el.
Lehet hogy a pingvinek keze is benne volt a dologban.
Kettőt sikerült elkapnom az ajtóban, de a harmadik bemászott Charlie mellé, aki szokásához híven elaludt a laptopján bekészített film úgy ötödik percénél.
Aztán horkolni kezdett...
ezt már egyszer leírtam...
emiatt a pingvin ott ugrált és mutogatott és magyarázott nekem, ahogy kivettem azt akarta, hogy nyissam ki az ablakot de nagyon gyorsan!
Hát megtettem...
Ezek tudnak repülni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése