Alvó várost hagytuk magunk mögött.
A hold kitartóan követett bennünket, szaladt velünk a nyugati égbolton, sziklák mögé bújt, majd újra előbukkant miközben átvágtunk a várostól északra húzódó hegyláncon. :
Az átlag magasság 1000 és 1100m között változik, pár csúcs magasabb. Jó a hegyilevegő :)
Aztán elértük a második falut, valaki a hegytetőn el akarta kapni a Holdat:
Bevetettük magunkat megint a dombok, hegyek, vízmosások közé, helyet keresünk még mindig a tábornak: ne legyen lapos helyen, de szélvédett legyen. Ne legyen közel az úthoz, de jól megközelíthető legyen. Ne legyen túl messze egyik vonaltól sem (na ez kivitelezhetetlen :)).
Nem egyszerű... Ami megfelelő, oda nem visz út, a dózerek pedig csak holnap érkeznek. Egyébként is olyan ez a táborozó hely keresés mint egy rossz (mé', van jó? :)) mexikói sorozat: mire azt hinnénk, hogy most már végre vége lesz, már kezdődik egy újabb.
(Ööö... ezt én sem értem igazán, de... na mindegy, olyan és kész :)))
A sok keresgélés közben lekaptam dokinkat, aki egyébként SF katona volt, és a fogászattól kezdve a vesekő kivételen át a leszakadt kar visszavarrásáig mindenhez ért. Amputál is, legalábbis az oldalán fityegő böllérkés erre utal.
Ő tehát a Doc de nem Holiday.
Dörmögő hangon mesélte: vagy harminc éve a hegyekről figyelte a szovjeteket és rádión jelentett Fort Braggbe :)))
Porviharba is beleszaladtunk mert eléggé élénk volt a szél (mondhatnám viharosnak is, ha tudnám itt milyen egy igazi vihar, szóval maradjunk a szélnél). Nem nagyon lehetett kilátni az ablakon, de a minták gyönyörűek... ilyen amikor fest a természet.
Üvegre...
Porral:
És végül, de nem utolsósorban a temetők...
Illetve először még valami más: most vettem észre, hogy mindenki jobbra néz... igen, a Hold is és a szél festette kép is.
Mint valami fengshuis szarság. :)
Na de vissza a temetőkhöz...
Egyszer valaki azt mondta, hogy egy nép olyan, mint a temetői.
Nem igazán tudom mire gondolt, talán a végtisztességre, esetleg a múlt ápolására, de mindig ez jár az eszemben, idegen földön sírokat látva.
Most pedig mindenki kiválaszt egyet itt a fotón a sok közül, és elmereng...
Ps: ma tudtuk meg azt, hogy a kutatási terület kívül esik az amerikai bázis (Stone) helikoptereinek hatótávolságán.
Merugye vész esetén jöttek volna menekíteni.
Így hát kocognunk kell majd, ha leszakad az ég. :)
De addig is: bódogságosságosság :)
