Aki lemaradt volna a dolgokról, itt átnézheti miről is volt nagyba' szó: http://mayree-uh-uh.blogspot.com/2022/05/terepen.html
Tehát a lényeg: szent hely, az előző király temetkezési helye található a területen, ahol dolgozni fogunk (többek között).
Namost oda nem lehet belépni, ezért körbe fogják keríteni a területet úgy, hogy be se tudjon oda nézni avatatlan szem, ehhez kellett a köteg pénz.
A pia... hát... inkább nem mondom mire gondolok, de az a lényeg, hogy beszélni kellett a néhai királlyal, vagyis a szellemével az ügyben, hogy ne üssön belénk valami átok, ha esetleg nem tetszene neki a dolog.
A kis gödör a sírt ábrázolta, és ugye ott ült két ember.
Az egyik jóember az, aki "beszélni" tud a megboldogulttal, a másik pedig a néhai király ételkóstolója. Mert semmit nem ehetett meg úgy, hogy valaki azt előtte nem ízlelte volna meg.
(Vajon mennyi idővel előtte, szólalt meg a kisördög a bal vállamon és hunyorgott, miközben sandán elhúzta a száját.)
Tehát szórtak valamiféle magvakat a "sírba", aztán az előkóstoló ivott egy kortyot szépen mindenből, majd löttyintett a sírba, miközben a "suttogó" kérdéseket tett fel és várta az örök vadászmezőkről (jóvantudomhogynemindián, de tuti ott is vadásznak) a választ. Elég sokáig tartott a dolog, de valószínüleg minden rendben lévőnek találtatott, kezdődhet a mérés, jóváhagyta a Király Úr, ez lett az eredménye a szeánsznak.
Valamint az, hogy az előkóstoló úr - hogy is mondjam - tengerész járással vonult el a színről.
Szerintem nem a 2 üveg tömény, 4 üveg bor, sörök és kólák minden löttyintés előtti kötelező kóstolása, inkább a nap okozhatott mindenféle interferenciákat, elvégre felelőségteljes feladat az övé.
És 27° volt árnyékban.
A lényeg: azon a területen senki nem cseszegethet minket a tevékenységünk során, mert a Király Úr (mármint a néhai) áldását adta a szeizmikára, bármit is jelentsen az.
Hállelujja!
És naplemente (a tegnapi csónak, még mindig ott):
Remark: Tegnap este kígyó mászott be valahogy az egyik srác bungalójába, a nyitva hagyott ablakon. Kicsi kígyó volt, de azért árkózzunk be áccakára, mondták.
(Pár napja az éjjeliőrök találtak egy szép pythont a bungik között a járdán. Az nem volt kicsi...
Mégis, mi legyen itt, pingvin? Na ugye!)
Zene!
Királyos!
