Most is ez volt az első szó, amelyet a taxis sráctól megkérdeztem, miközben elhagytuk a repteret Accrába érkezésemkor. Aztán másnap a céges sofőrtől is megkérdeztem amolyan ellenőrzés gyanánt és teljesen mást mondott. Akkor derült ki, hogy van vagy 20 fő nyelvjárás, meg még ahány... Persze Nigériában 200-ról indulnak, úgyhogy itt ez még csak-csak.
Itt északon (vagy inkább az ország felső harmadának alsó részén) teljesen más a helyiek nyelve, az accraiak nem is értik. Nem meglepő hát, ha a tv-ben többnyire angolul beszélnek. Egyszer-kétszer átpörgettem a csatornákat, így aztán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, a kb. 100 csatornából van 4-5 ami nézhető. Lenne, persze csak akkor, ha én is tv néző kisiparosok táborát szaporítanám: hírcsatorna, filmek, zene, ilyesmi. A többi vallási.
Vagy annak mondható, ha feltételezzük, hogy az Úr meghallgatja a táncoló, éneklő, transzba esett (vagy csak egyfajta révületben, csendben ücsörgő) híveket. Méne hallgatná meg? Úgyis mindent hall.
Persze ez esetben felmerülhet a kérdés, hogy ha hallja is és látja is, akkor mi a francér nem csap szét közöttük a hétrőfös gyűrgyömösszel. Oké, hagyjuk a táncolva
Ugrálnak, mint majom a köszörűkövön, barominagy szivacsos mikrofonokba óbégatnak, tépik a levegőt -"mondja meg mi a baja me' hasbarúgom!"- a szerencsétlen meg ott fekszik a tűző napon, lecsupaszított hassal.
Az Úr pedig hallgat... Gondolom, nagy az Ő türelme*.
Nem úgy mint az enyém, ha mondjuk a kávés csészéről van szó! Sikerült egyet organizálnom a szobámból, azóta azt neveztem ki különbejáratű bögrének. Ma reggel is bevetésre került:
Az a havas táj hűűű de jól jönne most ide (lenne riadalom, azt hiszem... :D)
Csakugye itt is mindenki tisztaságmániás és ha kell, ha nem, elmosnak mindent. Erre a második napon jöttem rá, amikor óvatlanul az íróasztalon felejtettem a bögrém és elszaladtunk a tábort meglesni. Azóta rejtem, eddig még sikerült is megakadályozni mindennemű tisztogatást :)
A hotel egyébként nem rossz, sőt...
Welcome drinks:
Elférek az ágyon is:
Sőt, akár csobbanni is lehet:
A kaja is finom, már ha sikerül megértetni azt, hogy mit szeretnénk az arcunkba tömni. No és az is lényeges szempont, hogy mikor! Altalában 7-re szoktuk kérni, az ember 6-kor bezárja a bótot, félre összeszedi magát: ledobja a katonai cuccot és shortba meg shirtbe öltözik, majd leslattyog a flip-flopban a bárhoz és megkapja az első hideg sert (máraki, ugye), tehát 19:00-kor fanfárok zenéje mellett bevonulnak a megrendelt étkek. Ide.
A tegnapelőtti próbálkozásunk pl. majdhogynem totális bukás volt mind a kivitelezés, mind az időben történő szervírozás terén:
Ugye mindenki látja azt, hogy ez bizony egy angolos fish and chips lenne. Nem látja?! Tanulatlan népség!
A megmosott, hosszában vágott és megsütött krumpli finom volt (városba kellett szaladni érte, mert nem tartanak, csak fagyasztott vackokat), a mellé applikált yum is (ez hasonlít a krumplira, sütik, főzik, kissé krémesebb íze van talán). Hanem John leírása úgy tűnik nem talált értő fülekre, pedig a hotel tulajdonosa még a szakácsnőt is odahívta, hogy ne legyen semmi gubanc. Az eredmény látható, a bunda inkább golyóálló páncélra hajaz (olyan kemény is volt), a halat pedig nagyon kellett keresni. Úgy értem: NAGYONNAGYON.
Én becsülettel betoltam azt amit elém raktak, a britek csak piszkálták. Furcsa népség.
Egy dologért haragszom a hotelre, mint korábban említettem, megölte a laptopom töltőjét.
Ian, aki skót és most érkezett, hallva a segélykérő szót, elhozta nekem az egyik régi töltőjét. Az még nem is zavart volna, hogy amerikai konnektoros, mivel ilyen aprósággal nem lehet sarokba szorítani még egy gurámi harcoshalat sem, nemhogy engem. Rettenetes módon fölszerelkeztem adapterek minden fajtájával, tudok ide-oda és vissza is konvertálni. A bajság az, hogy a töltő csak 65W-os, nekem pedig 120W-ra lenne szükségem, főleg akkor, amikor beindul minden a laptopon... A kör négyszögesítettte magát, majd bezárult.
Asszem mára nem is maradt más.
Már csak a jogart és az országalmát (páncélban tartom őket):
kell összehoznom a trónnal és megalapítom itt a Második Magyar Banánköztársaságot.
Az első már áll.
Otthon. :D
* (Igaz, gyógyítani sem gyógyít... hát... van aki így tanít :)).
És egy szép...
