Csokika.
Csokikaki.
Csokikakaki.
Csokikakakika.
Upsz, elég ebből :)
Az Úr -áldassék a neve- az utolsó utáni napon a homlokára csapott, és mielőtt még újra kiment volna a fejéből, gyorsan megteremtette a csokit.
- De Uram, mégis miből, hogyan, milyet? - jött a kérdés különböző alrészlegektől, ám az Úr -áldassék a neve- feledvén teljhatalmúságát, nagyvonalúan csak annyit mondott:
- Oldjátok meg.
A többit tudjuk...
Illetve: csak így történhetett...
Állítólag itt nagyon finom csokik készülnek az echte kakaóbabból, amit majd a déli területeken fogok megismerni, legalábbis a helyi fiúk azt mondják. Itt majdnem északon legfeljebb kávécserjébe futhatunk bele, de az nem számos.
Nosza, ha már csokitortáról hiába álmodoztam, hozzatok valamit, nyomtam egy 50-est Emmanuel 1. (vagy 2.) kezébe, amikor megemlítette, hogy beugrik Tamalébe.
Sosem tudom melyik melyik, ugyanis két Emmanuelünk van, kódnevük 1, illetve 2, az egyik magas és vékony, a másik alacsonyabb és szélesebb.
Utóbbi ücsörög mostanában az irodában, elvileg mellém lenne beosztva azért, hogy ellesse a szeizmikánál bevett geodézia csínját és bínját.
Ennek megfelelően ott ül a hosszú tárgyalóasztal sarkán, tőlem 6-7m-re és egész nap lóg a füléből a telefon drótja. Gondolom azon kapja a beöntést.
Néha ideül ugyan mellém, pár percig figyeli, ahogy az ArcGIS-ben a bulldozer gps trackre rádigitalizálom a permit csapat hozta koordináták alapján az érintett földterületek határait. Aztán hozzácsapom a tulajok excel táblában tárolt bio adatait (azonosító, név, cím, telszám, törzsfőnök, járás, régió, rokon, mifene), majd kiszámolom az adott terület nagyságát és készen is vagyunk, minden lekérdezhető, fasza (külön köszönet és két sör ezért Tibi barátomnak, aki otthonról segít, akár éjfélkor is -csak ne ébresszem föl-, ha szükséges).
Persze Emmanuel hamar elunja a dolgot és visszaüget a helyére, én pedig ugye sosem mondom neki azt, hogy: hékomám, ez a te dolgod lenne ám!
Ellenben hozott csokit. Csokikat. Csokikákat.
Variációk egy témára:
Mondanom sem kell, hogy mindegyiknek ugyanaz az íze (és színe), ellenben szépen rájuk van írva az, hogy nem az ördögtől való kakaóvajjal készültek a csokik, hanem 100% tiszta ghánai kakaóból. Elhisszük.
A munka frontján is haladunk előre, megjöttek a vibró és geofon tesztelő cuccok, hamarosan naaaagy-nagy auditnak néz elébe a technika:
Aztán... imádom a naplementéket, bár itt valahogy nem olyanok mint másutt... Igaz, másutt pedig nem olyanok mint itt.
Persze mindegy is az, hogy hol vagyunk, ha itt lehetne az, akit...
