A változatosságot legfőképp a táborból való kitörés jelenti, gondolom Zrínyi is unta már a falakat, a rántottlevest, a citrom mentes teát, vagy ilyesmit.
Nem messze, olyan 100km-re beszéltünk meg talit régen látott és MAGYAR kollégákkal, barátokkal, mivel kiderült hogy épp itt, Kurdisztánban leledzenek ők is.
Érdekes, hogy szinte mindenütt belefut az ember hazánkfiaiba (és most ugye említhetném az angliai tálentum döntő nyerteseit is, gratula nekik, meg minden :))
Egyszer Egyiptomban, Mansourában a szupermarket kihalt, csendes, és a légkondícionálástól hűvös polcai között mászkálva a túloldalról egy lepottyanó és szétplaccsanó üveg hangját hallottam, majd nem is annyira folytottan a kommentet: hogyakurvaistennembasszameg! Hó, hát Te is magyar? Kiderült hogy a Siemensnek üzemelnek be valamiféle erőművet a közelben :)
Épp jó helyre épülődött a kis folyóparti étterem. A tervezője tuti nem tudta hogy pár év múlva ott három magyar fog találkozni, pedig ez már akkor eldöntődött amikor a folyó kialakult... Vagy előtte, de hát ez már ezotéria, misztéria, hisztéria, mifene :)))
Kellemes hely, kint ültünk le a fák alatt, és pillanatok alatt hozták a laz... ööö pisztrángot, mintha vártak volna minket. (De hiszen vártak, nem épp az előbb volt szó arról hogy ez a pillanat már a folyó keletkezése előtt izéecetpávatoll?! :)))
Mint minden jónak persze ennek is törvényszerűen vége kellett hogy érjen, és indult mindenki a maga útján, nekünk két és fél órát kellett visszafelé számolnunk, de kissé hosszabbra nyúlt mert ugye a piknikezők elárasztották az utakat.
No és megálltunk pár helyen, pl. ott sikerült beszerezni echte falusi barackmag belsőt, aminek állítólag igennagyonjó hatása van sokmindenre, de csemegének sem kutya:
Hopp, az az üvegecske pedig kimondottan jóféle gyógyhatású anyagocskákat tartalmaz, ezért aztán hozzácsaptam, merugye ahogy az írás mondja: kis mennyiségben gyógyszer, nagyobb mennyiségben orvosság, én pedig olyan vagyok hogy nem kételkedek soha abban, amiben nem kételkedek (de hülye egy szó ez! miért nem kétségeskedek? vagy mondjuk: nemhiszekbenne? vagy valami ilyesmi :)). Arra azonban nagyon kell ügyelni, hogy szigorúan betartsuk a használati utasítást, miszerint: CSAK ÉS KIMONDOTTAN BELSŐLEG! (Hogy miként lehet muszlimok lakta vidéken ilyesmire szert tenni? Egyszerű a magyarázat: keresztények is élnek itt :)
Este aztán begyógyszereztünk Kistow-val, nehogy leverjen bennünket bármi is az ágyról, merugye első a prevenció. Második a Ferencváros :)
Miután végeztem a napi penzummal, indultam volna a sátrunkba és mit látok:
James (az új paramedic Délafrikából) ül az udvar közepén és szkájpol. Gondolom egyrészt nem akarta zavarni a másik három lakót, másrészt angolul mindenki ért itt. De jó is ez a csodás magyar nyelv!
Bár emlékezzünk az elejére: sosem tudjuk mikor futunk bele hazánkfiaiba. (Hm, ez még akár példabeszéd is lehetne, ha kidolgoznánk :))
