2013. szeptember 10., kedd

És eljöve a hetedik nap...

És túrót pihenénk meg, sőt, végre tegnap éjszaka valamivel éjfél előtt sikerült elérni azt, hogy az R7-es GNSS/HP módban kapcsolódik a korrekciós jelet sugárzó műholdhoz, ami az IOR névre hallgat a keresztségben. Hosszú volt az út és már elkezdtük a Leica-t használni, mivel hamarosan nyakunkon a kábeles nép, a vibrós nép, és még sehol nem álltunk.
Így aztán ma teszt egy ismert ponton:



Aztán jött az inicializálás, a két zsák már útra készen csipeget, egyre közelebb kerülve a 10 centi alatti pontossághoz:



És az ebéd... jahaj, a Taza étteremben az útszélen, túlexponálva kissé, vagy hogy :)



Vegyes nyársak, jaj volt ott máj, nyami, aztán csirkemell, nyaminyami, no és birge, finomnyaminyami, valamint borjú kebab, húaztaztánnyaminyami! A sokféle saláta és mifene rá sem fér a képre, hanem van ezeknek egyféle előételként tálalt, de szerintem deszertjük, ami isssssteni! Almát szeletelnek le, egész apró kockákra vágják, megforgatják valamiféle édesbűbájos fűszerekben, és keményre vert, kókuszos tejszínhabba kell mártogatni. Bele. Hát az valami fölséges!!! (No majd elkérem a receptet, mert a Hassi Messaoud-London járaton rendszeresen felszolgált apple crisp annyira magával ragadott, hogy kénytelen voltam otthon elkészíteni (régebben a TGIF-ben is szerepelt az étlapon, jó tányérnyi forró almaságosság, szépséges vanilia fagylalttal a közepén, de jóideje nincs, hogy cseszné meg őket a vörös seggű ördög!).
A recept annyira egyszerű, hogy le sem írom, még az ilyen antikonyhatündér mint én is símán összehozza (persze nem árt ha egy igazi konyhatündér is ott csicsereg a közelben, na az nagyon nem árt! :))
Aztán indult a csipet-csapat befelé, de még megálltunk az egyik kis falunál diskurálni a népekkel:



A kocsiban diszkréten lapul a két kendő alatt egy-egy AK-47, csak a béke és boldogság kedvéért:



Elhúztunk a falu temetője mellett. Itt mindenütt sok a sír, nagyon sokan nem természetes halállal haltak, szinte minden ismerősünk családjában van olyan, akit Szaddam idején a módszeres etnikai tisztogatás -micsoda körbeírása ez a dolgoknak- során öltek meg...



Elsőre kissé ripacsosnak tűnik talán, de nem az... át kell állni erre a világra, és meglátni az okokat, és akkor, csakis akkor választ kapunk a miértekre...

No és bent mi fogadott minket? Na mi?! Hát egy baziúj bbq apparát! Firnyákos fajta, cserépből készült, benne már ott izzott a faszén, épp a csikken készülődött nagyban, a sirloin steak szeletek már az alufólia alatt lapultak a sült krumplikarikák, sült paradicsom, gomba és citrom mellett. Na ehhez nem kell több szó, csak pár fotó, hehe, melyhez hasonló jókat kívánok - hogy göregáborosra vegyem itten végül a figurát :)









No de azért...
ha már ilyen békés nyugalom van itt...
csend...
és...
valami...
valami...
jóféle...
valami...
ideillő...
valami...
zene...